WASS ALBERT FELOLVASÓ ÜNNEP 2012. KAPOSVÁR
Immár 4.alkalommal rendezte és szervezte meg az ÉLÉSTÁR Egyesület Kaposvárott az éjjel-nappal folyó, s a résztvevőktől már-már hősies kitartást követelő felolvasási rendezvényt Wass Albert műveiből.
A civilek, pontosabban civil magyar hazafiak által rendezett - a kaposvári kulturális életben magyar szívvel kiemelkedő eseményen- mintegy kétszázan vettek részt, s ebből 59 fő regisztrált felolvasó volt. A felolvasók jórésze többször is vállalta a fellépést. A legfiatalabb Wass Albert hívő 7 éves, míg a legbölcsebb egy 80 éves hölgy volt.
Maga az esemény 2012.február 24-én, pénteken este 18 órakor- a többi Kárpát-Hazai településsel és a tenegeren túli magyar végekkel együtt- ősi nemzeti imádságaink éneklésével, a Himnusszal, a Székely Himnusszal, és a Boldogasszony Anyánkkal kezdődött.
Ezután a szervezők levetítették a korábbi felolvasásokról általuk készített két kisfilmet,majd Rosta István professzor úr- a tavalyi évhez hasonlóan- előadott egy verset a Mestertől, a Kereszt a falu végén címűt. S többen nemcsak tudták, de érezték is, hogy kié e kereszt.
"Krisztusát leverték vad szelek,
csak a kereszt maradt meg sírva-fájva:
belecsikordult mégis az éjszakába.
Csak a kereszt maradt meg,
a Falu keresztje,
a Mi keresztünk: a régi kereszt…
fekete felhők bomlottak felette.
És a kereszt állt.
Hördült. Kiabált.
Rája,
mint ódon templom régi muzsikája,
a Falu szíve vissza-orgonált.
Emlékszem még a szörnyű látomásra…
viharok jártak a Falu felett…
a Falu nyögve megindult az úton…
görnyedt háttal… és vállán a kereszt."
______________________________________________________
A Wass Albert Felolvasó Ünnepet a rendezvény házigazdái, az Éléstár Egyesület elnöke, Váli Csilla és alelnöke, Dr. Sebők László köszöntötte megnyitóként.
Az Egyesület vezetői az ősi jussra és ősi kötelességre hivatkozva felhívták a közönség figyelmét arra, hogy a magyarok túlnyomó részének nagy fájdalmára a 2012.év elején nyilvánosságra és társadalmi vitára bocsátott NAT-ban (a Nemzeti Alap Tantervben) továbbra sem szerepel kötelező anyagként Wass Albert és életműve, s ezt már senki sem hagyhatja szó nélkül. S ezután - egy előterjesztés alapján- elhangzottak megcsonkolt, meghamisított magyar kultúrkörünk, magyar irodalmi életünk nagyszerű személyiségei,illetve nevük, akik szintén fájóan és érthetetlenül kimaradtak ezen anyagból. Így - Wass Alberten túl- Tormay Cécile, Sajó Sándor, Reményik Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc, Nyírő József...
A Felolvasó Ünnep közönsége, nézők és felolvasók ezután közfelkiáltással és nyomatékos tapsviharral fogadtak el egy Nyilatkozatot a NAT-tal kapcsolatban, amelyben leszögezték, hogy "Elvárják" a Kormányzattól, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a magyar kultúrkör, a magyar irodalom ismét egész legyen. (A Nyilatkozatot az Egyesület eljuttatta az Oktatási Államtitkárság háttérintézményéhez, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez, akik a NAT-tal kacsolatos társadalmi vitát kezelik. A Nyilatkozatot külön rovatban nyilvánosságra hozzuk.)
"Wass Albert és Tormay Cécile, valamint Sajó Sándor, Reményik Sándor, Herczeg Ferenc, Szabó Dezső, Nyírő József személye, szellemisége és életműve a magyar nemzeti irodalom elválaszthatatlan részét képezi, így a magyar nemzeti kultúrkör nélkülük nem értelmezhető, csonka mint jelenlegi Hazánk. Ezért elvárjuk a Kormányzattól, hogy - magyar érdeket képviselve- őket és életművüket tegye a NAT kötelezően megtanulandó anyagának részévé!"
_________________________________________________________
A kulturális-hazafias rendezvény résztvevői külön blokkban emlékeztek meg mind pénteken este, mind szombaton délután a bolseviki-kommunista vörös terrorról, annak áldozatairól, és embertelen, magyar-ellenes mindenkori voltáról 1919-től napjainkig.
Az emlékezést a korszakról szóló irodalmi művek - Wass Albert: Ébredj magyar, idézetek, Fekete István: Zsellérek..- és még ma is - a megszólalók személyére nézve- bizonyos kockázatot jelentő és bátorságot kívánó tények és igazságok kimondása tette valóságossá.
A résztvevők túlnyomó része egyetértett az egyik előadóval: "a kommunizmus halál!"
_________________________________________________________
Szombaton a rendezvény lélekemelő minőségét emelte az a fél óra, amikor a kaposvári hazafias civilek meghívására megjelent Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc szabadságharcosa, az antikommunista forradalom nagyszerű személyisége.
Nemzetes Asszonyunk felolvasta Wass Albert Nagypénteki sirató című lélekmarkoló versét, és néhány szót szólt a fiatalokhoz és nem fiatal magyarokhoz. Ennek lényege, hogy Magyar Hazánkat keresztre feszítették gonosz, sátáni erők, de közeleg a Magyar Feltámadás!
Wittner Mária kiállt a magyar irodalom, a magyar kultúra egységéért, és csatlakozva az előző este közfelkiáltással elfogadott NAT-tal kapcsolatos Nyilatkozathoz külön felhívta a vendégek figyelmét Sajó Sándorra.
__________________________________________________________
Volt egy hely Somogyországban, Kaposváron 25 órán keresztül, ahol jó volt magyarnak lenni. Mert itt egységes volt a Haza, a Nemzet, a kultúra, s valamennyi résztvevő joggal vallhatta- miután a magyar Szót, a Láthatatlan Lobogót meglobogtatta a csillagoknak, hogy "maradok míg csak élek, ember és magyar." Szombaton este, 7 órakor együtt énekelték vendégek, felolvasók, érdeklődők, hogy "Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek Magyarország feltámadásában."
Legalábbis- ameddig a Teremtő, a Mennyei Atya, a Magyarok Istene és Boldogasszony Anyánk így kívánja- lélekben és kultúrában.
Éljen a Magyar!